A tanulmány célja a 1990-2014 közötti időszakban az importált eredetű fertőző betegségek előfordulásának és epidemiológiai sajátosságainak jellemzése, az utóbbi években tapasztalható fokozódó migráció hatásának nyomorkövetése Magyarország járványügyi helyzetére. A szerzők az importált esetekkel kapcsolatos adatokat a fertőző betegségek epidemiológiai információs rendszeréből, a fertőzőbeteg nyilvántartásból és az egyedi járványügyi vizsgálati lapokból gyűjtötték össze. A vizsgált időszakban összesen 1280 importált eredetű fertőző megbetegedés került a nyilvántartásba. Legnagyobb arányban a malária (14,0%) és a hepatitis A vírus (8,0%) megbetegedések fordultak elő. Egy kolera, 280 behurcolt malária megbetegedést jelentettek. A kanyaró járványügyi helyzete hazánkban kedvező volt, az eliminációs törekvés sikerrel járt. A 25 év alatta 200 regisztrált megbetegedés közül 112 volt hazai eredetű, a többi import vagy import esetekkel összefüggésbe hozható megbetegedésnek bizonyult. A vektor által terjesztett betegségek közül Dengue-lázat 2000-ben, Chikungunya-lázat 2014-ben regisztráltak először. összességében a 1990 és 2014 között bejelentett importált eredetű fertőző megbetegedések nem gyakoroltak jelentős hatást az ország járványügyi helyzetére.