Driver gének, epigenetikai-, szervspecifikus mikrokörnyezeti tényezők és a rákőssejtek szerepe a kolorektális rák kialakulásában és progressziójában / Gulya Ernő [et al.]
Bibliogr.: p. 243-246. - Abstr. hun.
In: Onkológia. - ISSN 2062-7041. - 2015. 5. évf. 5. sz., p. 234-246. : ill.
A kolorektális rák hazánkban a második leggyakoribb halált okozó daganat mindkét nemben. A rák hosszú idők óta az érdeklődés középpontjában áll. Különösen napjainkban tetőzik a rák kialakulásának és progressziójának kérdése. Ma már nyilvánvaló, hogy a daganat a tumorsejtek kis populációjából (2-3%), egy sejtklónból keletkezik. Szinte valamennyi rosszindulatú daganatban kimutatták a daganat-őssejtet. Kulcskérdés, hogy milyen módon és milyen típusú sejtekből fejlődik ki a rák. A magyar származású világhírű őssejt- és rákkutató Lajtha László elsők között állította, hogy a rák keletkezésének célsejtje a normális, igen fiatal (primitív) őssejt, mert a tranzit sejtpopuláció, az utódok rövid "tiszavirág-életűek" és ezeket a sejteket nem károsíthatják genetikai-, epigenetikai- és mikrokörnyezeti hatások. A normális- és rákőssejtek hasonló tulajdonságokkal és hasonló szabályozó, fejlődési jelpályákkal rendelkeznek. Az epithelialis mezenchymalis transitio (EMT) kulcsszerepet játszik az ép szövetekben mára korai embrionális fejlődésben; de később a rák patogenezisében is. A legújabb adatok szerint az őssejtek funkcióját szabályozó fejlődési jelvívő utak és az EMT-program szorosan együttműködnek és folyamatosan kialakítják és fenntartják a rákőssejtekre jellemző tulajdonságokat. Ezek az összefüggések különösen a kolorektális rák kialakulása során figyelhetők meg.