A krónikus lymphoid leukaemia (CLL) kezelése az elmúlt években jelentősen megváltozott. A klasszikus rituximab-fludarabin-ciklofoszfamid (R-FC) terápia alkalmazását limitálja a kezelés toxicitása. Az újabb szerek, mint az ofatumumab, obinotuzumab és az új vagy régi kemoterápiás szerek (chlorambucil, bendamustin) mellett kedvezőbb toxicitás és jó terápiás válasz érhető el, ami különösen az obinutuzumab-chlorambucil esetén figyelhető meg. Az újabb terápiás támadáspontok megjelenésére jó példa az ibrutinib és az idelalisib, de a közeljövőben további kezelési lehetőségek megjelenésére is számíthatunk.