A molekuláris biológiai kutatások egyértelművé tették, hogy a genetikai kifejeződések alapján osztályozhatók a betegségek. Így a génkifejeződések, a cDNS és a miRNS kifejeződései szerint. Emlőrákoknál a génkifejeződéseknek megfelelően sokféle csoportosítás született, közöttük a széles körben elterjedt St. Gallen-i beosztás, amely a négy alapmolekula (ER, PgR, HER2, Ki67) különböző társulása szerinti felosztás; megkülönböztet luminalis-A, luminalis-B, HER2-dús és hármas negatív emlőrákokat. A microarray módszerek lehetővé tették több ezer gén kifejeződésének egyidejű elemzését, kezdetben a kutatás területén. Csakhamar azonban sokgénes vizsgáló készleteket is előállítottak, ezek kezdenek a gyakorlatba is beépülni. Előnyük a pontosság és az, hogy több és összetettebb tájékoztatást adnak. Hátrányuk többek között, hogy drágák. Az emlőrákok molekuláris csoportosításának ismerete ma már nem nélkülözhető: nemcsak az emlőrákokat kezelőknek fontos, de a nőgyógyászoknak is, hiszen ők is részt vesznek az emlők betegségeinek ellátásában, beleértve az emlőrákot is. A kérdés áttekintő ismertetését ezért tartom fontosnak.