A fővárosi mentők helytállása az első világháborúban / Debrődi Gábor
Bibliogr.: p. 25. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Mentésügy. - ISSN 0209-7060. - 2015. 29. évf. 1. sz., p. 21-25.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1914 nyarán tört ki az emberiség addigi legpusztítóbb, az akkori világrendet alapjaiban megrázó első világháború, melynek veszteségei minden korábban elképzelhetőt meghaladtak. A szembenálló felek emberveszteségei példátlanul magasak, a halálozások száma együttesen megközelíti a tízmilliót, a sérülteké pedig meghaladja a húszmilliót. Gazdasági és politikai hatásai végigkísérik a huszadik századot. A magyarság szempontjából nézve végzetes, a korabeli társadalmat és gazdaságot megrengető, mely a történelmi Magyarország felbomlását jelenti. A háború négy éve különösen nagy feladatot rótt a szembenálló felek katonai és polgári egészségügyi szolgálataira, tevékenységük a fent ismertetett számok ismeretében értékelődik fel. E helytállásnak kíván emléket állítani a teljesség igénye nélkül e publikáció, mely a magyar főváros mentésügyét irányító Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület háborús mindennapjait mutatja be. A mindennapokon belül a háborúra való felkészülés évei, a polgári mentés, a katonai hatóságokkal való együttműködés, a sérülteket a fővárosba szállító kórházvonatok fogadása, a sérültek ellátása és egy kevésbé ismert történetnek, a fővárosi mentők által irányított Auguszta mentővonatnak a működése tárul fel az olvasó előtt.