A terhelő felszíni térd-, illetve bokaízületi porcdefektusok kezelése központi szerepet tölt be a mozgásszervi sebészetben. Ma már sokféle porcfelszínképző eljárás létezik, de egyik sem jelent hosszú távú megoldást az osteochondralis defektusok kezelését illetően. Az elmúlt két évtizedben számos új technika látott napvilágot, amelyek hyalin- vagy hyalin jellegű porcot eredményeznek az ízületi defektus területén. A legtöbb ilyen technika komoly alapkutatási háttérrel rendelkezik, mégis, széles körű alkalmazást csak az autológ chondrocyta implantáció és az osteochondralis autograft átültetés (mozaikplasztika) nyert eddig. A több mint két évtizedes tapasztalat alapján e két módszer alkalmazása esetén számíthatunk az átültetett hyalinporc tartós túlélésére, és ezáltal megfelelő klinikai eredményre. Speciális javallat esetén a biodegradábilis anyagoknak és a friss osteochondralis allograft átültetésnek van fontos szerepe. Degeneratív ízületi porcdefektusok esetén a széles körben alkalmazott mikrofraktúra a legnépszerűbb.