A bakteriális infekciók nagyon gyakoriak az előrehaladott májcirrhosisban. Kifejezetten hozzájárulhatnak a májbetegség progressziójához és az egyik vezető haláloknak is tekinthetők. Gyakran társul hozzá gasztrointesztinális vérzés, hepatorenalis szindróma, egyéb szervi elégtelenség, encephalopathia. Ennek kapcsán egy új klinikai entitást ismertek fel, ez az acute-on-chronic liver failure (ACLF). A bakteriális fertőzések kialakulásában nagyon komoly patogenetikai szerepe van a bélfal-permeabilitás fokozódásnak, a patológiás bakteriális transzlokációnak, a megváltozott bél mikroflórának, a társuló immundefektusnak, és bizonyos genetikai tényezőknek. A kórokozók spektruma az utóbbi évtizedben jelentősen megváltozott, a multirezisztens baktériumok előtérbe kerültek. A mortalitás csökkentésében kiemelkedő szerepe van a minél korábbi diagnózisnak, az azonnali megfelelő antibiotikum-kezelésnek és a fertőzések megelőzésének. A klasszikus klinikai és laboratóriumi jelek cirrhosisban nehezen értékelhetők, és ez gyakran a diagnózis késését okozza. A korábban javasolt empirikus antibiotikus kezelés a multirezisztens törzsek gyakorisága miatt egyre szűkebb körben alkalmazható, illetve hatástalanság esetén gyors váltás indokolt. Megelőzésre profilaktikus antibiotikum-kezelés indokolt a nagy rizikójú csoportokban, mint a gasztrointesztinális vérzés, és a spontán bakteriális peritonitis esetén.