A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából az elsők között szerepel a hipertóniabetegség. Magyarországon 3,5 millió lakos hipertóniás, az előfordulási gyakoriság pedig az életkorral arányosan nő. Az új szakmai irányelvekben az elérendő célérték meghatározása egyszerűsödött. 140/90 Hgmm alatti vérnyomásérték elérése és a tartósan ez alatti érték fenntartása javasolt. Kivétel az időskor, amikor elfogadható a 140-150 Hgmm közötti szisztolés vérnyomásérték, illetve a diabétesz, amikor a diasztolés vérnyomást érdemes 85 Hgmm alá csökkenteni. Normális és emelkedett-normális vérnyomás esetén gyógyszeres terápia még kardiovaszkuláris kockázat fennállása esetén sem javasolt. A terápiában az ACE-gátló vagy ARB, a kalciumantagonista, illetve a diuretikum (fix) kombinációja jelenti a bázisterápiát. A báziskombinációk a szimpatikus idegrendszeri aktivitást csökkentő gyógyszerekkel módosíthatók, egészíthetők ki. A terápia megkezdése előtt a hipertónia súlyossági fokának megállapítása és a kardiovaszkuláris kockázat elemzése szükséges. A kockázatelemzés lehetőségei közé javasolja a Magyar Hypertonia Társaság bevenni a húgysavszint vizsgálatát. Az eddigi adatok alapján bizonyítható a szoros összefüggés a hyperurikaemia és a hipertónia kialakulási gyakorisága, a szervkárosodás megjelenése között, valamint a kardiovaszkuláris halálozás kockázatának növekedése a húgysavszint emelkedésével arányosan.