A Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciáknak (MKKK) mindig jelentős, sokszor a legfőbb vitát kiváltó programja volt a KOCKÁZATBESOROLÁS kategória áttekintése. A VI. MKKK ajánlás előkészítésénél az ATP ajánlásokat, az ESC/EAS 2011-es, az ESC 2012-es és az amerikai Lipid Szövetség (NLA) 2014-es ajánlásait vettük figyelembe, de még a 2013-as amerikai ACC/AHA ajánlást is, noha az 3-4 dologban is (kockázatbesorolás, célérték, non-statin terápia, rizikókalkulátor) jelentősen különbözik az előzőekétől. A kockázatbesoroláshoz célértékek tartoznak és terápiás következtetések. Utóbbiakat jelentősen módosították a nov. 17-én kihirdetett IMPROVE-IT-vizsgálat pozitív eredményei, amelyek az ACC/AHA ajánlással ellentétben előtérbe helyezhetik a statin-ezetimib kombinációt és alátámasztják a célérték alapú rendszer jogosultságát. Jelentős változást hajtottunk végre a korábbiakhoz képest abban, hogy első ízben a klinikailag igazolt, vagy invazív, non-invazív módszerrel dokumentált koronária, cerebrális és perifériás érbetegségeket az igen nagy kockázatba soroltuk. Legsúlyosabb állapotaikat (akut koronária szindróma, stroke, kritikus végtagiszkémia) továbbra is megtartottuk ebben a kategóriában úgy, hogy jelenlétükben intenzív statinkezelés indítása javasolt. Ide soroltuk a diabéteszt, ha >=1 rizikófaktor (RF) is, és/vagy célszervkárosodás fennáll. Bevontuk a súlyos krónikus vesebetegséget (GFR<30 ml/min/1,73 m2). Az igen nagy rizikójú familiáris hypercholesterinaemiat is ebbe a kategóriába helyeztünk. A nagy kockázatban maradnak a diabétesz 0-1 RF esetén és a 30-60 ml/min/1,73 m2 közti GFR-értékkel járó vesebetegségek. A kardiovaszkuláris tünetek nélküli, szubklinikus ateroszklerózist igazoló, non-invazív módszerekkel kimutatott plakk vagy szűkület esetén is nagy kockázatot véleményeztünk, egyes súlyos rizikófaktorokkal együtt (részletesen lásd a Konszenzus poszter táblázatban). A közepes és kis kockázatot a SCORE és a RF-ok száma alapján különítettük el.