A haemostasis összetett szabályozó rendszerét az endothel, illetve a máj és csontvelő által termelt vérlemezkék és a vérplazma megfelelő alvadás aktív tényezői alkotják. A disszeminált rendszer tartja fenn a vér folyékony halmazállapotát, az érfal sérülése esetén biztosítja az érfal ideiglenes folytonosságát és a keringő vérvolument, az érfal integritásának helyreállítása után részt vesz az alvadék eltávolításában. Az összetett, és összetett szabályozású élettani haemostasis párhuzamosan és sorosan kapcsolt, aggregációs-antiaggregációs, koagulációsantikoagulációs, fibrinolyticus-antifibrinolyticus folyamatok dinamikus egyensúlyi állapotának felel meg. A haemostasis élettani sajátságainak ismeretével érthetjük meg a különböző veleszületett és szerzett véralvadási elváltozásokat. Az egyszerv-elégtelenség egyszeres, stabil defektusainak ismerete különösen fontossá válik perioperatív körülmények között, amikor a haemostasis elváltozásai többszerv-elégtelenség keretei között, többszörös defektusként, gyorsan változó klinikai képet alkotva jelenhetnek meg, egyébként gyógyítható alapbetegség mellett veszélyeztetve a beteg életét.