Bevezetés: Hazánk termékeny népességének 10-15%-a reprodukciós problémával küzd. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy az egyén pszichés jólléte, valamint életmódja szerepet játszik a termékenységgel szorosan összefüggő általános egészségi állapot alakulásában. Célkitűzés: A vizsgálat célja a pszichés jóllét és az életmódtényezők termékenységgel való összefüggéseinek elemzése magyar mintán. Módszer: A vizsgálatban 194 nő (115 meddő és 79 termékeny) vett részt. A pszichés jóllétet standardizált, validált, önkitöltős kérdőívekkel, az életmódtényezőket saját összeállítású kérdésekkel mértük. Eredmények: A meddő nők fiatalabbak (33,98+-4,89 vs. 36,43+-5,81, p<0,005), és pszichés jóllétük szignifikánsan rosszabb, mint a termékenyeké. Magasabb a depressziós tüneteik száma (BDI 14,00+-12,21 vs. 7,79+-9,17, p<0,005) és jobban szoronganak (STAI-T 48,53+-10,56 vs. 40,25+-10,65, p<0,005), mint a termékenyek. Az életmódtényezőket vizsgálva azt találtuk, hogy a meddő nők kevesebb folyadékot fogyasztanak (1,71+-0,67 vs. 1,95+-0,68, p<0,05) és közülük többen tartanak valamilyen diétát (31,30% vs. 18,42%, p<0,05), mint a termékenyek. A mintában a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztás a testtömegindextől és az életkortól függetlenül is előre jelezte annak valószínűségét, hogy egy nő a termékeny csoportba tartozzon (OR = 1,65, CI = 2,58-1,06). Következtetések: Az eredmények egybecsengenek a nemzetközi kutatási eredményekkel, miszerint a reprodukciós problémával szembesülők rosszabb pszichés állapotban vannak termékeny társaikhoz képest. A szerzők az eredményeik utánkövetését, valamint a folyadékfogyasztás termékenységgel való összefüggésének további elemzését feltétlenül indokoltnak tartják.