Az epilepsziás betegek kezelése és gondozása a mortalitás csökkentésének, valamint az életminőség növelésének érdekében / Vámosi Rita, Radnai Balázs
Bibliogr.: p. 111. - Abstr. hun., eng.
In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2014. 5. évf. 2. sz., p. 102-111. : ill.
Bevezetés: Kutatásunkat epilepsziás betegek körében végeztük azzal a céllal, hogy olyan adatokat gyűjtsünk, amelyek hozzájárulhatnak a magas mortalitási mutatók és az életminőségbeli hátrányok okainak felderítéséhez. Ahhoz, hogy megoldást találjunk, meg kell ismernünk a betegek problémáit. Módszer: A kutatást egy online kitölthető kérdőív segítségével végeztük el 2013-ban. A kérdőív elkészítése során a QOLIE-31 nevű standardizált kérdőív egyes elemeit is felhasználtuk, melyeket saját kérdésekkel egészítettünk ki. A mintába kerülhetett minden nagykorú epilepsziás beteg. Februártól szeptemberig 203 darab kérdőív érkezett vissza. Ezek közül 180 válaszadó adatait dolgoztuk fel (N = 180). A kiskorú válaszadók kizárásra kerültek a mintából, így adataikat és válaszaikat nem dolgoztuk fel. Az adatelemzés során a Microsoft Office Excel 2007 12.0 és az IBM SPSS Statistics 20.0 szoftvereket használtunk. Eredmények: Elmondható, hogy a betegek véleménye szerint az epilepszia megjelenése rossz hatással volt az életminőségükre. Mindkét nem esetén, 90%-nál magasabb azoknak az aránya, akik szerint a betegség hatással van az életük bizonyos területeire. Azok közül, akik legalább öt éve élnek együtt a betegséggel 90-en érezték már úgy, hogy nem tudnak megbirkózni az ebből adódó nehézségekkel. Következtetés: Ezek a tényezők hozzájárulnak a szorongásos tünetek, a depresszió és a szuicid hajlam megjelenéséhez. Ezen problémák megoldása, az okok feltárása további kutatásokat igényel, melyekhez jelen vizsgálatunk jó alapul szolgálhat.