Bevezetés: Fogyatékos gyermek születése kihat a család működésére, kapcsolatrendszerére. Az érintett családoknak kiemelt, intenzív és empatikus védőnői gondozásra, speciális támogatásra van szükségük. Célkitűzés: Feltárni az értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családok megváltozott élethelyzetét, a diagnózis közlésének körülményeit, a szülők társas kapcsolatainak, támogató környezetének alakulását, valamint a szülői intuíciókat a gyermekük jövőjét illetően. Rávilágítani a védőnői támogatással összefüggő szülői elégedettség mértékére. Anyag és módszer: Célcsoporton belüli, nem véletlenszerű mintavétellel, anonim adatgyűjtés történt, saját szerkesztésű kérdőívvel. A vizsgálat célcsoportját 102 olyan szülő képezte, akik értelmi fogyatékos gyermekeket nevelnek. Az elemzés 95%-os valószínűségi szinten, Spearman-féle rang-korrelációs számítással, ?2 próbával, Fisher's Exact teszttel, SPSS 13.00 programmal történt. Eredmények: Az egészséges gyermekkel is rendelkező szülők, a jövőben elsősorban a testvérekre számítanak a fogyatékos gyermekek ellátásában (p <0,001). A társas kapcsolatok csökkenése negatívan befolyásolta a családi élet beszűkülésének szubjektív megítélését (p <0,001). A gyermek jövőjével szembeni ambíciók több tényezővel mutattak összefüggést. A reményt keltően közölt diagnózis (p <0,001), az anyagi jólét (p <0,001), a fiatal szülői életkor (p=0,05) optimista szemléletet biztosított a szülők számára. A fogyatékos gyermekkel kapcsolatos gondok megoldásában a szülők 26%-a egyáltalán nem kapott hatékony segítséget a védőnőjétől. Következtetések: A védőnői családlátogatások során külön figyelmet kell fordítani a családi védőháló erősítésére, a krízisek kezelésére. Releváns a szakmai ismeretek bővítése a fogyatékosságról, fejlesztési lehetőségekről, egészséges testvért veszélyeztetető tényezőkről. Hasznos lenne minden védőnő kezébe eljuttatni egy országos címlistát, a szolgáltatásokat nyújtó intézményekről.