Diabeteses nephropathia / Vörös Péter
Bibliogr.: p. 47. - Abstr. hun.
In: Orvostovábbképző Szemle. - ISSN 1218-2583. - 2005. 12. évf. dec. ksz., p. 43-47.
A diabeteses nephropathia a cukorbetegség krónikus microangiopathiás szövődménye, melynek legfontosabb jele a kóros mértékű proteinuria és a diabeteses retinopathia egyidejű fennállása. Lefolyásában a hiperfiltrációs hypertrophia, a klinikailag néma vesebetegség a microalbuminuria, a nephrosis szindróma és a végállapotú veseelégtelenség stádiumai különíthetők el. Kialakulását genetikai okok mellett, főként a tartós hyperglykaemia, proteinuria, hypertonia, hyperlipidaemia, haemostasis-zavarok, valamint fehérjedús étkezés, dohányzás és interkurrens események segítik elő. Megelőzésében a jó vércukor-beállítás és az idejében megkezdett ACE-gátló- vagy ARB-kezelés kiemelkedő jelentőségű. Progressziójának lassítása a jó vércukor-beállítástól, a megfelelő, agresszív antihipertenzív és antilipaemiás kezeléstől remélhető. Az anaemia kezelésében alkalmazott eritropoetin-terápia a betegek életminőségét jelentősen javítja. A helyes életvitelre való nevelés a korszerű terápia alkalmazása mellett is nélkülözhetetlen. A nephropathiások gondozásának ki kell terjednie a betegek kardiovaszkuláris szövődményeinek szűrő jelleggel történő vizsgálatára panaszmentesség esetében is. Diabetesesek esetében végállapotú veseelégtelenség fennálltakor a művesekezelés megkezdése már 400-500 mikro-mol/szérum-kreatininszint között szükséges, és az arra alkalmasakat ezzel egy időben kell transzplantációs várólistára is helyezni.