A fruktóz-anyagcserezavar molekuláris háttere és következményei / Szokolai Viola [et al.]
Bibliogr.: p. 10-11. - Abstr. hun.
In: Új Diéta. - ISSN 1587-169X. - 2014. 23. évf. 5. sz., p. 8-11. : ill.
A fruktóz, más néven gyümölcscukor a modern étrendünk egyik, alapvető részévé vált. Őseink gyümölcsök fogyasztásával juttatták be a szervezetükbe, míg napjainkban az ízesített üdítők és az édességek lettek a fő fruktóz forrásaink. A fruktóz fogyasztása kedvezőbbnek tűnik a glükózénál (szőlőcukorénál), mivel nem okoz nagyobb mértékű testtömeg-növekedést, ám a nagyobb mennyiségű fogyasztása, miként a glükóz esetében is, növeli a májelégtelenség, az inzulinrezisztencia, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Igen gyakori fruktóz-anyagcserezavarnak minősül a fruktóz intolerancia is, amikor a rendes menynyiségű fruktóz fogyasztása esetén kellemetlen tünetek alakulnak ki. A betegség az aldoláz B enzim génjében, az ALDOB-ben bekövetkező mutációk következménye. A betegségért felelős polimorfizmusok közül négyet emeltünk ki, mégpedig az A149P, az A174D, az N334K és az L288 delta c mutációt. A génen bekövetkező hibák vizsgálata napjainkban már rutinszerűen és fájdalommentesen elvégezhető géndiagnosztikai módszerrel, amelynek eredménye hatékonyan segítheti a dietetikusok munkáját.