Mentsük meg nővéreinket, orvosainkat! / Guseo András, Hertelendi Annamária
Bibliogr.: p. 2092-2093. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2014. 155. évf. 52. sz., p. 2082-2092. : ill.
Bevezetés: Az egészségügy veszélyes üzem, a benne dolgozók számára is. A rosszabb egészségi állapotot számos részvizsgálat állapította meg anélkül, hogy feltárták volna a hátterét. Célkitűzés: A szerzők helyzetképet kívánnak adni az egészségügyben dolgozók egészségi állapotáról és megpróbálják az ide vezető okokat kideríteni. Módszer: 2004-ben 276, ágy mellett dolgozó nővér, majd 2009-ben 1250 kórházi dolgozó adatait dolgozták fel. A székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 1979-2010 között osztályvezető főorvosi feladatokat ellátó kollégák sorsát is követték és hasonlították össze egy negyedakkora budapesti kórház osztályvezető főorvosainak sorsával. Eredmények: A betegágy mellett dolgozó nővérek többsége 30-35 éves korára elérte a testtömegindex tartományának felső határát (7 évvel korábban, mint az átlaglakosság), ami a kor előrehaladtával tovább emelkedett, az országos átlag fölé. A kórházi dolgozók körében a testtömegindex-érték emelkedésével a krónikus betegségek száma is jelentősen növekedett; vezető helyen a magas vérnyomás, allergia, pajzsmirigy- és mozgásszervi betegségek mellett a cukorbetegség, fekélybetegség, daganatok és depresszió álltak. Az osztályvezető főorvosoknál az elhalálozást és annak okát követték. A halálokok között Magyarországon a rákhalálozás 2011-ben 25,4% volt, míg a vizsgált időszak alatt a székesfehérvári kórházban a főorvosok 77%-a, a budapesti kórházban pedig a főorvosok 82%-a hunyt el rákbetegségben. Következtetések: A rosszabb egészségi állapot hátterében a pszicho-neuro-immunológiai kutatások eredményei alapján a feldolgozatlan sorozatos stresszhelyzetek, az éjszakai műszak, az állandó készenlét okozta immunelnyomás tehetők felelőssé. A megoldás a prevenció lenne, ennek része a stresszkontroll oktatása lehet.