Emésztőrendszeri angiodysplasia / Székely Hajnal, Tulassay Zsolt
Bibliogr.: p. 222-223. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2014. 67. évf. 4. sz., p. 213-223. : ill.
Az angiodysplasia az emésztőrendszer leggyakoribb érmalformatiója. Bármely szakaszon, de többnyire a coecum és a felszálló vastagbél területén alakul ki. Mindkét nemben hasonló arányban, elsősorban idősebb életkorban jelentkezik - az esetek 2/3-a 70 évnél idősebbekben fordul elő. Az esetek 40-75%-ában az érelváltozások többszörösek. Kialakulásuk módja nem minden részletében tisztázott. Az életkor előrehaladtával bekövetkező degeneratív elváltozások és neurohormonális eltérések krónikus, intermittáló kismértékű obstrukciót eredményeznek a kis vénákban. Ennek következtében a kapillárisokban pangás alakul ki a prekapilláris záróizom elégtelen működéséhez vezetve, és lehetővé téve az arteriovenosus kapcsolat kialakulását. A hypoxia, a helyi nyomásviszonyok és az angiogenetikus tényezők szerepe is vélhető. A betegek sok esetben tünetmentesek, ilyenkor az angiodysplasiák incidentálisan kerülnek felismerésre. A laesiók többsége soha nem vérzik Más esetben emésztőrendszeri vérzésre utaló panaszokat és tüneteket eredményezhet - a vérzés a betegek többségé-ben enyhe, krónikus, visszatérő, ritkán azonban akut, életet veszélyeztető mértékű is lehet. Az angiodysplasia a felső traktus vérzések 5%-át, az alsó emésztőrendszeri vérzések 7%-át, az obskúrus vérzések 50%-át okozza. Az esetek 90%-ában a vérzés spontán szűnik, de az újravérzés kockázata nagy. A diagnózis alapja az endoszkópia. A laesiók lokalizációja, száma, a vérzés (okkult vagy manifeszt) jellege, a vérzés dinamikája (aktív vagy inaktív) és a vérszegénység súlyossága befolyásolják a vizsgálat és kezelés módszereit. Támogató intézkedések, endoszkópos vérzéscsillapítási módszerek, gyógyszeres kezelés, intervenciós radiológiai beavatkozások vagy sebészeti meg-oldások alkalmazhatók. E lehetőségek és a kombinációs stratégia jelenleg nem elég pontosan körvonalazottak. Az endoszkópos úton elérhető érlaesiók esetében az argonplazma-koagulációval való destrukció az elsőként választandó módszer. A gyógyszeres kezelés (thalidomid, octreotid) az endoszkópos kezelési lehetőségek elégtelensége és gyakori újravérzés esetén javasolható, második vonalbeli lehetőség. Transzkatéteres angiográfia intervencióval együtt súlyos vérzések eseteiben jön szóba. A betegek kis hányada szorul sebészeti megoldásra.