A krónikus urticaria területén jelentős változások figyelhetők meg mind a betegség klasszifikációját, mind a differenciál diagnosztikáját, betegség aktivitási indexét és terápiáját tekintve. A két legfőbb kategória a krónikus urticaria csoporton belül a krónikus spontán urticaria és a krónikus indukálható urticaria alcsoportok. A differenciál diagnosztikában a bradykinin mediált angioedemákat, az autoinflammatórikus betegségeket és az urticaria vasculi- tist kell elkülöníteni. Javasolt alkalmazni az Urticaria Aktivitási Skálát, mint a betegség aktivitását jelző indexet. A terápia során újdonságot jelent az omalizumab alkalmazása, melyet olyan krónikus spontán urticariás betegeknél (12 éves és idősebb) alkalmazhatunk, akik nem reagálnak megfelelően a H1 antihisztamin kezelésre.