2008-ban a Pécsi Tudományegyetem, Migrációs-egészségügyi Tanszékcsoportjának munkatársai a közegészségügyi biztonság feltérképezését célzó kutatásokat végeztek az új schengeni határ mentén. Öt évvel később, 2013-ban kutatócsoportunk újabb felméréseket végzett a korábbi kutatások utánkövetéseként, továbbá kiterjesztette vizsgálatait egyes, menekülteket befogadó állomásokra is (Debrecen, Bicske, Békéscsaba). Anonim, önkitöltős kérdőíves felmérés során a felmérésben résztvevő, egészségügyi és rendészeti dolgozók foglalkozás-egészségügyi kockázataikkal kapcsolatos ismereteit vizsgáltuk (10 helyszínen összesen 70 fő). Eredményeink a dolgozók fokozott fizikai és mentális foglalkozás-egészségügyi kockázataira hívják fel a figyelmet. Az egészségügyi dolgozók 63,7%-a "gyakran", míg a rendészeti dolgozók 37,3%-a érintkezik "alkalmanként" emberi testből származó váladékokkal napi munkavégzése során (széklet, vizelet, nyál). A gyakori fertőző betegségek jeleinek és tüneteinek ismerete a dolgozók önértékelése szerint gyenge. A kutatásban résztvevők alig egyhatoda (15,7%) vett részt korábban migrációval kapcsolatos továbbképzésen, mely többnyire az interkulturális kompetenciák fejlesztérére irányult, nem érintette a migráció egészségügyi vonatkozásait. Az eredmények alapján a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos lenne a hazánkba érkező menekültekkel első körben találkozó dolgozók számára a migráció egészségügyi vonatkozásaival kapcsolatos témákban képzési programokat kidolgozni és lebonyolítani. Az ilyen programok nagymértékben hozzájárulhatnak mind a dolgozók foglalkozás-egészségügyi, mind pedig a fogadó országok közegészségügyi biztonságának fokozásához.