Az occult rekeszrupturákat övező homály és potenciális veszélyeinek tárgyalására kerül sor. A HIETE Mellkassebészeti Tanszékén és a szolnoki megyei kórház mellkassebészetén kezelt 13 tompa mellkasi trauma miatt átszakadt rekesz hónapokig, évekig rejtve maradt diagnózisát jellemző körülmények késleltették. Leggyakrabban a kórképet kiváltó mellkasi és/vagy hasi trauma ténye rég feledésbe merült, egy estben viszont, áthelyezés előtt feszülő pneumothorax-szal tévesztették össze. Három betegben vagy a traumát követő laparotomia során nézték el a rekeszsérülést, vagy a n. phrenicus posttraumás paresisének minősítették a valójában recidív sérvet, vagy masszív hiatus sérvnek vélték. A külön alcsoportot képező kétszakaszos ruptura időbeni felismerése, életveszélyt hárított el. Politraumát szenvedett fiatal nőbeteg első mellkasi felvétele 4 hét késéssel készült el, mialatt mája, a rupturán át, a mellűrbe "költözött"! Anyagukban is, a bal oldali sérvek (10) domináltak. A pontos diagnózist valamennyi esetükben a műtét előtt állították fel. A rekesz rekonstrukciót, egy eset kivételével, a megfelelő oldali postero-lateralis thoracotomiából végezték el, halálozás és recidíva nélkül. Az irodalmi adatok arra figyelmeztetnek, hogy a korai diagnózis a halálozási arányokat döntő módon befolyásolja. A kezdeti időszak pár százaléka, a késői, már kizáródásos gyomor és bél necrosisokkal és iatrogén beavatkozásokkal sújtott esetekben, ennek többszörösére emelkedhet. A késői, évekig - évtizedekig fel nem ismert occult formákban, a körülmények keltette gyanú, továbbra is a diagnózis perdöntő momentuma.