A felnőttkori vakcináció jelenleg még messze nem eléggé kihasznált prevenciós eszköz, pedig az idősekben, illetve alapbetegség miatt immunkárosodott betegekben kialakuló, vakcinációval megelőzhető infekciók száma és halálozása kiugróan magas. Védelmüket számos tényező indokolja: arányuk egyre nagyobb a populáción belül; az antimikrobás kezelés hatékonysága korlátozott, ami hangsúlyozottabbá válik a bakteriális rezisztencia miatt; a súlyos infekciót túléltek életkilátása és életminősége romlik, illetve mindez egyre nagyobb terhet jelent a betegeknek és a társadalomnak egyaránt. Az életkor előrehaladásával romló immunfunkció különösen a légúti infekciók esetében jár nagyobb infekciós morbiditással és mortalitással, ahogy ezt jól mutatja az otthon szerzett pneumonia és az influenzaesetek időskori incidenciája és magas letalitása. A régi poliszacharidvakcina (PPV23) mellett az új konjugált vakcina (PCV13) felnőttkori bevezetése jelentős előrelépést hozott a pneumococcusinfekciók megelőzésében, miután így lehetővé válik a vakcinákban prezentált szerotípusok okozta bacteriaemiával járó pneumococcusinfekciók mellett a bacteriaemiával nem járó pneumoniák hatékony megelőzése is. Az influenzaoltások szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni, annak ellenére, hogy idősekben a vakcina kevésbé hatékony, mint a fiatalokban: a rendszeres, évente végzett influenzavakcináció együtt alkalmazva a pneumococcusvakcinákkal, szignifikánsan csökkenti a légúti infekciók számát, súlyosságát és a társuló komplikációkat idősekben is. Tovább javítja a csökkent immunitásúak védelmét a szoros környezetben élők oltásával a fészekimmunitás kialakítása.