Az akut miokardiális infarktus diagnosztikájában az elsőként választandó biokémiai marker a kardiális troponin. Napjaink nagy érzékenységű troponin (hsTn) tesztjei már kisfokú szívizom-károsodást is kimutatnak. Nehezíti az értékelést, hogy az akut miokardiális infarktuson kívül számos olyan primer vagy szekunder szívizom-károsodást is leírtak, amely Tn-emelkedéssel jár. Az eredmények értelmezésének ma érvényes módszerét mutatjuk be az újabb szakmai útmutatók és saját vizsgálataink alapján. A klinikai döntéshozatalhoz figyelembe kell venni a társult betegségeket is. Ha a troponinszint emelkedett, vagy akut szívizomkárosodásra utaló jelek vannak, a meghatározást 3-6 óra elteltével meg kell ismételni. Ha a troponinérték legalább kétszeresére nő, és a betegnek mellkasi fájdalma, illetve megfelelő EKG-eltérései vannak, az akut miokardiális infarktus valószínű. Krónikus veseelégtelenségben a Tn akut klinikai tünetek nélkül is emelkedett lehet, amely a krónikus szívizom­károsodásnak és a Tn vesén keresztüli lassuló kiválasztásának egyaránt betudható. Dializált betegekben a Tn és az életkor között szoros kapcsolat áll fenn, a Tn az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik. A krónikus veseelégtelenség bármely stádiumában lévő betegek kardiovaszkuláris szempontból fokozott kockázatú csoportot képeznek, mivel a veseelégtelenség kialakulásáért felelős leggyakoribb kórképek a szívizomzat vérkeringésére is negatív hatást gyakorolnak.