A tünetmentes egyének valódi kockázatának felmérésében egyre nagyobb jelentősége van a tünetmentes érelváltozások kimutatásának. Bár az európai ajánlásokban nagy kockázatot jelző markerként szerepel a gyorsult, 12 m/s feletti pulzushullám terjedési sebesség, a 2010-ben megjelent ACCF/AHA ajánlás a tudományos vizsgálatoktól eltekintve nem ajánlja az artériás stiffness mérését tünetmentes felnőttekben. Az ún. strukturális elváltozások korai kimutatásában nagy jelentőséggel bír a carotisok Duplex ultrahang vizsgálata. A kiszélesedett intima-media vastagság (IMT), mint prediktor jelentősége ismert, közepes rizikójú egyénekben mérése ajánlott, de csak megfelelő műszer, standardizált mérési és leolvasási protokoll alkalmazásával biztosítható a vizsgálat értékelhetősége. Plakk jelenléte egyértelműen tünetmentes nagy kockázatú állapotot jelent. A már kialakult, de még tünetmentes perifériás verőérbetegség (PAD) megállapítható a boka/kar index (ABI) mérésével, szűrő módszerként való alkalmazását mind az európai, mind az amerikai ajánlás tartalmazza. Az Európai Kardiológus társaság 2011-ben megjelent ajánlása szerint koronáriabetegekben megfontolandó a boka/kar index mérése, mivel a PAD jelenléte megkétszerezi a rizikót, ezért ebben az esetben a beteg az igen nagy kockázatú csoportba sorolandó. Igen nagy kockázatú állapot a perifériás érbetegség legsúlyosabb stádiuma a kritikus végtag iszkémia is. A koronáriák CT-vizsgálatával meghatározható a koronária kalcium score (CAC), amely direkt korrelációt mutat a koronária-események bekövetkezésének valószínűségével. Tünetmentes, közepes rizikójú felnőttekben a CAC mérése ajánlott a kardiovaszkuláris kockázatbecslés céljából. Az evidenciák alapján tünetmentes egyénekben nagy kardiovaszkuláris kockázat állapítható meg kimutatott plakk, illetve 0,9 vagy ez alatti boka/kar index érték esetén. Plakk kimutatására elsősorban a carotis ultrahangvizsgálat ajánlott.