A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére vonatkozó újabb keletű nemzetközi és hazai irányelvekben, ajánlásokban már a második terápiás lépcsőnél megjelenik a bázisinzulin, mint a kettős kombináció egyik alternatív eleme - amennyiben az életmódváltás és a monoterápia nem eredményezi a szénhidrát-anyagcsere várt javulását. A korán bevezetett inzulin - lerövidítve a glüko- és lipotoxicitás időszakát - a béta-sejt szekréciós működésének javulását eredményezheti, ezáltal kedvezően befolyásolja a kórfolyamat egyik patogenetikai tényezőjét. Ugyanakkor az inzulinkezelés legsúlyosabb mellékhatásával, a hypoglykaemiával is számolni kell, ami - akár életet veszélyeztető - következményekkel járhat. A cukorbetegségével együtt élő páciens életkorát, nemét, diabéteszének idejét, esetleges társbetegségeit, valamint meglevő és fejleszthető készségeit is figyelembe véve kell az inzulinterápia elkezdéséről és típusáról dönteni a gondozást végző orvosnak, egyetértésben a diabéteszes egyénnel.