Célkitűzés: Négy madársörét (birdshot) chorioretinopathiás beteg kórtörténetének és az alkalmazott intravitreális szteroid, illetve intravitreális anti-VEGF kezelések eredményének ismertetése. Betegek és módszer: Két férfi (32 és 44 éves], és a 2 nő (35 és 49 éves] látászavar miatt jelentkezett klinikánkon. A rutin szemészeti vizsgálatok során a békés elülső szegment mellett a szemfenéken madársörét chorioretinopathiára emlékeztető diffúz chorioretinitises gócokat találtunk. Optikai koherencia tomográfiás leképezést, látótérvizsgálatot, fluoreszcein és indocianin zöld angiográfiát, elektrofiziológiai vizsgálatokat, valamint részletes bel-gyógyászati kivizsgálást, mikrobiológiai, immunológiai vizsgálatokat és HLA-A29 tipizálást végeztünk. Eredmények: Mind a négy beteg HLA-A29*02 pozitivitást mutatott, a klinikai kép megfelelt a Levinson-féle kritériumoknak. Egy betegünknél a papillo-macularis régióban kialakult subretinalis érújdonképződés miatt intravitreális anti-VEGF (ranibizumab) kezelést alkalmaztunk, a beteg látóélessége javult (0,5/0,8) és a féléves követési idő során stabil maradt. Két betegünk 3 szemébe optikai koherencia-tomográfiával igazolt, látásromlást okozó maculaödéma miatt intravitreális dexamethason-implantátumot adtunk. A látóélesség javult (0,16/0,25, 0,32/0,6, 0,32/0,8 kezelés után 3 hónappal) és 5, illetve7 hónapig stabil maradt. A centrális fovea vastagság és a maculatérfogat csök-kent, de a maculaödéma 5, illetve 7 hónap után recidivált. Következtetés: Betegeinknél a madársörét chorioretinopathiát a Levinson-féle kritériumok alapján diagnosztizáltuk, a HLA-A29*02 pozitivitás mind a négy esetben alátámasztotta a diagnózist. Az intravitreális ranibizumab hatásos volt a szövődményként kialakult CNV kezelésében. A maculaödémával szövődött eseteknél a dexamethason intravitreális implantátum hatékonyan csökkentette az ödémát és javította a betegek látóélességét.