A szerzők tanulmányunkban elemzik a csapat-egészségügyi szolgálatok első számú feladataként meghatározott gyógyító-megelőző alapellátásnak a 2012. évi adatait. A 88 733 orvos-beteg találkozás a legtöbb esetben valamilyen akut ellátási igény, fertőzés és légúti megbetegedés miatt történt. Az állománykategóriák közötti elemzések differenciáltabb képet mutatnak a megbetegedésekről. A polgári beosztásúak körében a krónikus, főként szív- és érrendszeri megbetegedések ellátása áll az első helyen, amely a kiesett munkanapok számával párhuzamot mutat. Míg a legfiatalabb, tanintézeti hallgatói állomány átlagosan 5,5 napot, addig a polgári állomány majdnem a dupláját, 9,4 napot van távol a munkahelyétől betegség miatt. A kórházban eltöltött napok száma is a fentieket tükrözi. A Magyar Honvédség személyi állományának magasabb szintű (szak-) ellátásában a polgári egészségügyi intézmények is részt vesznek, az összes szakorvosi ellátás 46%-a, míg az összes fekvőbeteg-ellátás 35%-a a honvéd-egészségügyi szakellátó rendszeren kívül valósul meg. A csapat-egészségügyi szolgálatok személyi infrastruktúrája évek óta igen kedvezőtlen képet mutat. 2012-ben a Magyar Honvédség hét alakulatánál nem volt a katonaorvosi státusz betöltve. Az átlagosan egy orvosra jutó 2535 eset ellátása, illetve emellett a további csapat-egészségügyi alapfeladataik végrehajtása az ellátók teherbíró képességének a határát jelzik.