Bevezetés: A myeloma multiplex a csontvelő plazmasejtjeinek gyógyíthatatlan malignus betegsége. A diagnózis felállításában, a betegség stádiumának, kiterjedésének, a kezelés eredményességének megítélésében az újabb funkcionális képalkotó módszereknek meghatározó a szerepe. Célkitűzés: A szerzők 2 és fél év alatt a myeloma multiplex felismerésében és a kezelés eredményességének nyomon követésében diffúziós mágneses rezonanciavizsgálattal szerzett tapasztalataikat ismertetik. Módszer: A hagyományos T1-súlyozott és T2 zsirelnyomással súlyozott szekvenciákat diffúziós mérésekkel kiegészítve 27 myeloma multiplexre gyanús beteg teljes test mágneses rezonanciavizsgálatát végezték a koponyaalaptól a symphysisig. A látszólagos diffúziós együttható mérése 3 betegnél történt. A megbetegedés definitív diagnózisát csontvelő-biopszia bizonyította. Eredmények: 13 betegnél a mágneses rezonanciavizsgálat igazolta a diagnózist, akik közül 6 esetben a diffúziós mérések a hagyományos szekvenciákhoz képest többletinformációt nyújtottak. Egy betegnél a biopszia igazolta a myeloma multiplex diagnózisát, a vizsgálat fém okozta műtermékek miatt nem volt jól megítélhető. Következtetések: A diffúziós méréssel kiegészített mágneses rezonanciavizsgálat hasznos funkcionális képalkotó eljárás a myeloma multiplex korai felismerésében.