A csecsemőmegfigyelés elméleti és gyakorlati bemutatásával szeretnénk betekintést adni. Esetelemző írásomban arra keresem a választ, miképpen tud segíteni a pszichodráma csoport-pszichoterápia a traumatikus veszteség feldolgozásában. Nyomon követem, hogyan nyílik ki a potenciális tér a játék helyzetében, hogyan születik a tragédia, hogyan kap formát a burjánzó veszteségélmény. Ezt a témát klinikai-önismereti pszichodráma csoportom egyik tagjának esetén keresztül bontom ki. A szorongásos és depressziós zavarral küzdő páciensek számára szervezett pszichodráma-csoport elsősorban protagonista centrikus játékokkal dolgozott. Á csoportdinamika követése ezzel párhuzamosan zajlott. A traumához kapcsolódó emlékek, a trauma reprezentációi a páciens életében testi, emocionális és narratív szinten egyaránt megközelíthetőek voltak a pszichodráma segítségével. A traumatizált páciens poszt-íraumatikus gyógyulási folyama-tát, önismereti munkáját protagonista játékai fonalát követve igyekszem szemléltetni. A pácienst pszichodramatikus munkája szorongásai csökkenéséhez, szégyenérzete és bűntudata oldódásához és jelen idejű kapcsolatai teljesebb megéléséhez vezette el. Az egyszerre áldozati és bűntudatos érzésvilág formát kap a protagonista, a csoport, a rendező által nyitott és őrzött pszichoterápiás térben. A pszichodráma-csoportban zajló közös alkotási folyamatot igyekszem az elemzett játékrészletek által nyomon követni.