Egészségügyi ellátórendszer, nagycsalád, mint a gyermekvállalásra pozitívan ható külső erőforrások? / Kovács Andrea [et al.]
Bibliogr.: p. 7. - Abstr. hun., eng.
In: Védőnő. - ISSN 1586-1538. - 2014. 24. évf. 2. sz., p. 3-7. : ill.
Bevezetés: Hazánkban köztudottan egyre kevesebb gyermek születik, s mindemellett csökken a nagycsaládban felnövő gyermekek száma is. A gyermekvállalás állami szinten történő támogatására egyre nagyobb hangsúly helyeződik, ugyanakkor az egyéb erőforrások, mint a család, a nagycsalád, a szakmai támogató intézmények szerepe kevéssé hangsúlyos, vizsgált. Célkitűzés: A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (SE ETK) hallgatóinak családalapítási terveire irányuló kutatás keretei között vizsgáljuk, hogy a hallgatói vélemények alapján az egészségügyi szakemberek tudnának-e többet tenni, és ha igen, akkor mit a fiatalok gyermekvállalásának segítése érdekében. Nagycsaládban felnövő védőnőhallgatók véleményei alapján kutatjuk a származási család és az egészségügy erőforrás szerepét, valamint a saját családterveket. Módszer, minta: A 2007-ben indult "Hallgatók családalapítási tervei" című kutatás során, 2012 tavaszán az SE ETK másod-, harmad- és negyedéves ápoló-, védőnő- és szülésznő-hallgatók körében kvantitatív, önkitöltős kérdőív kitöltésére került sor (N=257). A fiatalok gyermekvállalásának támogatására irányuló nyitott kérdéseket kategorizálás, adatbevitel után elemeztük (SPSS 19. program). Ezt követően kiválasztottuk azt a szakot, évfolyamot, amelyre a nagycsaládban felnövő hallgatók legnagyobb aránya volt jellemző (védőnő III. évf.). Körükben (8 fő) 2013.05.14-06.30. között interjút készítettünk. Az interjú kérdései a szociodemográfiai adatokra, a származási családra, a nagycsaládos életformára, az erőforrásokra, a saját- és a fiatalok gyermekvállalási attitűdjére irányultak. Eredmények: A fiatalok gyermekvállalásának támogatására a hallgatók többsége lát lehetőséget, konkrét javaslattal él az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozóan is. A megkérdezett, nagycsaládból származó védőnő-hallgatóknál igen erős transzgenerációs hatások érvényesülnek (házasságban élés, származási családnál több saját gyermek tervezése, pozitív szülői minta továbbvitele). Erőforrások tekintetében a saját nukleáris és a tágabb család elsődleges szerepe megkérdőjelezhetetlen vitathatatlan, ugyanakkor az egészségügyi alap- és szakellátás az intézményi erőforrások közül az első helyen szerepel. Következtetés: Az egészségügyi szakembereknek fontos tudniuk, hogy a fiatalok a gyermekvállalás lehetséges erőforrásai között őket is számon tartják. A családalapítás, gyermek (nagycsalád) vállalás, szülés, beteg gyermekek ellátása során nyújtott jó minőségű és ingyenes szakmai szolgáltatás a fiatalok gyermekvállalását pozitívan befolyásoló tényező lehet.