A krónikus hepatitis C kezelésében mérföldkövet jelentett a direkt ható antivirális szerek első generációjának megjelenése, de újabb áttörés is várható a még újabb antivirális szerek és az interferonmentes kombinációk törzskönyvezésekor. Az új gyógyszerek ára és a rendelkezésre álló források korlátozottsága indokolttá teszik a források felhasználásának optimalizálását: a viszonylag olcsóbb kezeléssel meggyógyítható betegek továbbra is interferonalapú kezelésben részesülnek először, és csak az erre nem gyógyuló betegek számára tartjuk fenn a drágább készítményeket. A jövőben az várható, hogy az interferonalapú kezelésre nem reagáló, illetve interferon- ellenjavallattal rendelkező betegek kaphatják majd először az interferonmentes legköltségesebb szereket. Mindezek figyelembevételével helyes, ha minden közepesen előrehaladott állapotú vagy már cirrhoticus, de még interferonnal kezelhető beteg ma terápiában részesül a jelenleg rendelkezésre álló szerekkel, a súlyosabb szövődmények elkerülése érdekében. Olykor egyéb egészségügyi vagy szociális szempontok is sürgethetik a kezelést. A kezelések sorrendjét a prioritási index szabályozza. Az első generációs proteázgátló szerekkel végzett hármas kezeléseket a gyógyszer- és ételkölcsönhatások, illetve a megszaporodó mellékhatások nehezítik. Ezek gondozásában a családorvosoknak, illetve a társszakmáknak is szerep jut. Mindennél fontosabb azonban az, hogy a betegek időben, azaz a dekompenzáció és a carcinoma kialakulása előtt jussanak hepatológiai centrumba. A felismerés kulcsa az anti-HCV-szűrés a veszélyeztetett csoportokban, illetve a leginkább átfertőzött korcsoportban.