Az utóbbi évtizedekben nőtt a lelki eredetű betegségek okozta betegségteher, ami a fiatalabb korosztályokat is érinti. A felsőoktatásban tanulók is számtalan nehézséggel találkoznak tanulmányaik során, amely mentális egészségüket negatív irányba befolyásolja, amint arra korábbi vizsgálatainkban már rámutattunk. Jelen felmérésünk célja a gyógytornászhallgatók mentális egészségének feltérképezése és összehasonlítása más szakokon tanulók és a hasonló korú népesség lelki egészségének mutatóival. A vizsgálatban a Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Karán tanuló gyógytornászok több mint háromnegyedét, az I-III. éves hallgatókat céloztuk meg egy, a hallgatók által önkéntesen és név nélkül kitöltött kérdőívvel, amely a mentális egészséget vizsgáló skálák mellett a demográfiai adatokra, az egészség-magatartásra és az egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. A vizsgálatba bevont hallgatók 85%-ának válaszai alapján a dinamikus önbizalmat tükröző koherencia-érzés átlaga nem különbözött szignifikánsan a 26 éven aluliakra országosan jellemző értéktől. A pszichés terhelést jellemző skálával mért adatok alapján a döntően női hallgatókra közel négyszer magasabb arányban jellemző kóros mértékű lelki terhelés, mint a hasonló korú női átlagpopulációra (30% vs 8%). A Beck-féle depresszióskála szerint a hallgatók közel háromnegyede enyhén depressziós, ami szignifikánsan öt és félszer nagyobb arány, mint a hasonló korú átlagpopulációban. A társas támogatottság súlyos hiányával küzd a hallgatók 15%-a. Eredményeink azt támasztják alá, hogy az egyetemi képzés számos stresszforrást rejt, amely a hallgatók jelentős részének kimutathatóan lelki nehézséget okoz. A gyógytornász hallgatóknak szükségük volna tanulmányaik során intézményes támogatásra ahhoz, hogy az őket érő stresszorokkal való megbirkózáshoz sikeres megküzdési technikákat tudjanak kialakítani, amelyeknek későbbi pályafutásuk során is hasznát vehetnék.