A lágyrészsarcomák meglehetősen ritkák, az összes rosszindulatú daganatok mintegy 1,5 százalékát teszik ki. Míg évtizedekkel ezelőtt a sebészeti megoldást az amputáció jelentette, manapság a lágyrészsarcomák esetén is előtérbe kerültek a végtagmegtartó eljárások. A túlélést negatívan befolyásoló legfontosabb tényezők: nagy szöveti malignitási fok, nagy méret, lokalizáció, vaszkuláris invázió, kiterjedt tumornekrózis, egyes alcsoportfajták, helyi kiújulás és a pozitív sebészi szél. A végtagmegtartást korszerű rekonstrukciós lehetőségek segítik: gyakran csontgraftbeültetés, tumorendoprotézisek, érpótlások, plasztikai sebészeti módszerek szükségesek ahhoz, hogy a sarcoma így szélesen az épben eltávolítható legyen. Fontos a végtag megőrzése, de a beteg élete, túlélési esélyei és a várható életminőség ennél továbbra is fontosabbak. Betegeinket utánvizsgálva nem találtunk a nagyobb, komplex műtéti eljárásokat igénylő sarcomáknál a csak reszekciót igénylőkhöz képest szignifikánsan nagyobb kiújulási hajlamot (32% versus 47%).