A lágyrészsarcomák az összes malignus daganatok mintegy 1%-át alkotják, de viszonylag gyakoribbak a gyerek- és fiatal felnőttkorban, ami még inkább hangsúlyossá teszi időbeni felismerésüket és kezelésüket. A legújabb (2013-as) WHO-beosztás szerint a következő fő kategóriák különíthetők el: zsírszöveti, fibroblastos/myofibroblastos, myogen, pericytaer, vascularis, ideghüvely, chondro-ossealis irányú differenciációt mutató sarcomák, GIST, valamint a tisztázatlan hisztológiai differenciációt mutató daganatok és végül a differenciálatlan/nem klasszifikálható sarcomák csoportja, mely magába foglalja a korábbi malignus fibrosus histiocytoma csoportot. A pontos szövettani diagnózis mellett a malignitási fokozat (grade) megadása is igen fontos, mert alapvetően meghatározza a további kezelést. A grade-et az FNCLCC szisztéma szerint adjuk meg, mely annyiban különbözik a többi tumor grade-jétől, hogy számos esetben a szubtípus egyben grade-et is jelent. A műtét előtti diagnosztikában a vastag- és vékonytű-biopsziás minták megfelelő értékelése perdöntő, mert a képalkotó eljárásokkal együtt lényegében meghatározza a sebészi beavatkozás fajtáját, kiterjedését. A lágyrészsarcomák modern patológiai diagnosztikája ma is döntően a hematoxilin-eozin metszetek fénymikroszkópos értékelésén alapszik, de elengedhetetlenül fontos egy széles immunhisztokémiai panel alkalmazása, valamint nemritkán a jellegzetes molekuláris eltérések detektálása, melyek egyaránt szükségesek a pontos diagnózishoz és az egyre bővülő célzott terápiás kezeléshez.