Stabil koronáriabetegségben a magas nyugalmi szívfrekvencia rossz kimenetellel jár együtt, különösen fokozott a szívizominfarktus rizikója. A szívfrekvencia If-inhibitor ivabradinnal való csökkentése nemcsak tüneti javulást okoz, hanem csökkenti a koronáriaeseményeket bal kamrai szisztolés diszfunkciós koronáriabetegeken >=70/perc nyugalmi szívfrekvencia esetén. A SIGNIFY-vizsgálat randomizált, kettős vak, parallel csoportú, placebokontrollált, esemény-orientált nemzetközi vizsgálat stabil koronáriabetegekben (51 ország, 1139 centrum). A vizsgálat résztvevői 55 évesek vagy idősebbek, stabil koronáriabetegek, bal kamrai ejekciós frakció >40%, sinusritmusban, nyugalmi szívfrekvencia >=70/perc és legalább egy további kardiovaszkuláris rizikófaktorral rendelkeznek. A vizsgálatba való bevonáskor 2x7,5 mg/nap ivabradint kaptak a betegek, vagy placebót. A gyógyszeradagok úgy kerültek titrálásra minden egyes vizitnél, hogy a célfrekvenciát (60/perc) elérjék. A bevont betegek a lehető legjobb alapkezelést kapták a stabil koronáriabetegségükre. A primer vizsgálati végpont a kardiovaszkuláris halálozás vagy a nem fatális szívizominfarktus kompozitja volt. A betegbevonás 2009. októbertől 2012. áprilisig tartott. A SIGNIFY-vizsgálatba 19 102 beteg került bevonásra (életkor: 65,0 +-7,2 év, nyugalmi szívfrekvencia 77,2+-7,0/perc; férfi: 72%), akiknek nem volt bal kamrai szisztolés diszfunkciójuk (EF: 56,5+-8,6%). A SIGNIFY-vizsgálat további, újabb adatokat fog szolgáltatni az ivabradinnal való szívfrekvencia-csökkentés szerepérol szívelégtelenség nélküli stabil koronáriabetegeken. A vizsgálat 2014 tavaszán zárul, az eredmények az ESC ezévi kongresszusán várhatók.