Az esetismertetéssel a szerző célja az volt, hogy egy olyan tipikus magyar beteget mutasson be, akiben igen nagy a tíz éven belül bekövetkező kardiovaszkuláris esemény kockázata, vagyis olyan, mint amilyen az ország hasonló életkorú lakosságának döntő többsége. Az első találkozáskor a beteg életvitelét fizikai inaktivitás, feszültséggel terhelt nagy szellemi igénybevétel jellemezte. A gyógyszeres terápia folyamatos beállítása mellett számos személyes megbeszélés is történt, aminek hatására életvitelét is módosította. Mindezek hatására a beteg testsúlya csökkent, erőnléte fokozatosan javult és laboratóriumi leletei normalizálódtak.