A metafora jelenségének magyarázatával kapcsolatban számos megközelítés alakult ki az évezredek során. A metaforakutatásban új fejezetet jelentett a kognitív metaforaelmélet, ami az 1980-as években bontakozott ki. A kognitív metaforaelmélet kiindulópontja az, hogy a fogalmi metaforák és a megismerő folyamatok között szoros kapcsolat áll fenn. Az elmélet szerint a fogalmi metafora a figyelem, az emlékezés, a gondolkodás és jelentésadás fontos komponense. Tanulmányomban a kognitív metaforaelmélet bemutatását követően a fogalmi metafora és az analitikus és családterápiás pszichoterápiás elmélet és gyakorlat néhány lehetséges kapcsolódási pontját emelem ki. Hangsúlyozom a pszichoterápiás metaelméletekben használt metaforákra való reflexió fontosságát. Munkám második felében a fogalmi metafora és metaforikus történetek, valamint a kognitív viselkedésterápia kapcsolatát elemzem a terapeuta és a kliens szempontjából terápiás példákon keresztül. A kognitív terápiában a metaforák és a metaforikus történetek egyrészt a terápiára való szocializációban, a tünetfenntartó tényezők megértésében, az átstrukturálásában, egy új nézőpont kialakításában segíthetnek. Másrészt a metafora a személy egyéni gondolkodásáról, hiedelmeiről ad fontos információt. A kliens által felkínált metafora a terápiás változás minőségi mutatója lehet, amennyiben a terápia során úja és újra visszatérünk rá.