A jódellátottságot befolyásoló tényezők terhesség és szoptatás alatt / Sámson László [et al.]
Bibliogr.: p. 261-262. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2013. 66. évf. 5. sz., p. 256-262. : ill.
Terhesség és szoptatás alatt az anya megfelelő jódellátottsága biztosítja a magzat, valamint az anyatejjel táplált csecsemő pajzsmirigyhormon, illetve jódigényét. Kiegészítő jódpótlás nélkül a hazánkra jellemző enyhe jódhiány is veszélyezteti a gyermekek optimális fejlődését. A vizsgálat célja egy mérsékelten jódhiányos területen élő terhes populáció jódellátottságának felmérése, ami kiterjedt a szoptatás időszakára is. A kérdőíves felmérés mellett a jódellátottság jelzőjeként mérték a vizelet jódürítést és az anyatej jódkoncentrációját. A dohányzás hatását is vizsgálták, mivel ismert, hogy a dohányzás során a szervezetben felhalmozódó tiocianát gátolja a jódtranszportot végző membránfehérje működését. A vizsgáltpopulációban terhesség és szoptatás alatt jódhiány igazolódott. A jódozott só fogyasztás önmagában nem, de 150 mikrogramm jódot tartalmazó készítményekkel együtt szignifikánsan emeli terhesség alatt az anya jódellátottságát. Szoptatás alatt a jódpótlás hatása az anyatej jódkoncentrációjának emelkedésében nyilvánul meg. A dohányzók vizelet jódürítése nem, de anyatejük jódkoncentrációja szignifikánsan alacsonyabb a nem dohányzókéhoz képest a tiocianát hatását jelezve. A dohányzás főleg a fiatalabb, alacsony iskolai végzettségű csoportban gyakori, és körükben a tudatos jódpótlás aránya is alacsony. Az eredmények igazolják, hogy terhesség és szoptatás alatt a jódozott só fogyasztása mellett további jódpótlás szükséges a jódhiányos területeken élők körében.