Az elhízás az utóbbi időszakban drámai mértékben növekszik, és ez a gyermek populációra is igaz. Mintegy 170 millió elhízott gyermekkel számolhatunk világszerte. Az elhízás hátterében elsősorban a fokozott kalóriabevitel és mozgásszegény életmód áll. és csak kis százalékban találunk endokrin betegségeket (hypothyreosis, hypercorticismus), elhízással társuló genetikai szindrómát, illetve egyéb szekunder megbetegedést. A WHO az elhízást a legsúlyosabb egészségügyi problémák között tartja számon, ugyanis krónikus szövődményei jelentős egészségügyi és gazdasági terhet rónak a nemzetgazdaságokra. A túlsúlyos gyermekekből jelentős arányban túlsúlyos felnőttek válnak, ezért a gyermekkorban elkezdett prevenció kiemelt jelentőségű. Az elhízással kapcsolatos szövődmények már a serdülő- és gyermekkorban is jelentkeznek, sőt egyre gyakoribb a szénhidrát-anyagcserezavar, hypertonia, hyperlipidaemia együttes megjelenése, melyet metabolikus szindrómaként azonosítunk. Ezt felismerve, az IDF (International Diabetes Federation - Nemzetközi Diabetes Szövetség) kidolgozta a gyermek- és serdülőkorban alkalmazható diagnosztikus kritériumokat, melynek segítségével az elhízott populációból kiemelhetőek azon egyének, akik fokozottabb rizikóval bírnak a különféle cardiovascularis események tekintetében.