A császármetszést követő hüvelyi szülés gyakoriságát befolyásoló két legfontosabb tényező a primer császármetszések gyorsan növekvő aránya és az uterus-ruptura lehetősége. Rendkívül fontos tehát a primer műtétek körültekintő indikációja és a VBAC céljára alkalmas várandósok gondos kiválasztása. Az amerikai, kanadai és angol szakmai kollégiumok témával foglalkozó módszertani ajánlásai egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a legtöbb szülő nő, akinek az előzményében cervicalis, transversalis metszésben végrehajtott császármetszés szerepel, alkalmas spontán hüvelyi szülésre. A várandósnak olyan intézetben kell szülnie, ahol adottak az azonnali beavatkozás feltételei. Folyamatos magzati monitorizálás szükséges. Az oxytocin és az EDA alkalmazása nem ellenjavallt. Megfelelően tájékoztatni kell a szülő nőt a VBAC és a TOLAC lehetőségéről, a beavatkozások előnyeiről, hátrányairól és az esetleges szövődményekről. A szóbeli és írásbeli tájékoztatás, majd az azt követő beleegyezés pontos dokumentálása a szülési terv fontos részét képezi, amelyet lehetőleg a terhesség elején célszerű elvégezni. Fontos a megváltozott körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodás, de a spontán szülés sikerét a vajúdás ideje alatt biztosított teljes éberség és felügyelet tudja garantálni. A megfelelő odafigyeléssel nemcsak a várandós igényeit elégítjük ki, hanem a kártérítési perek jelentős része is elkerülhető.