Glükózamin-szulfát hatékonyságának vizsgálata mononátrium-jodoacetáttal indukált arthrosis modellen patkányban / Gálity Hristifor [et al.]
Bibliogr.: p. 215-216. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet és Plasztikai Sebészet. - ISSN 1217-3231. - 2013. 56. évf. 3. sz., p. 209-216. : ill.
Az arthrosis a leggyakrabban előforduló ízületi betegség. A glükózamint több mint két évtizede használják az arthrosis kezelésére, bár napjainkban sem egyértelműen bizonyított terápiás hatása, illetve annak mértéke. A differenciális pásztázó kalorimetria széles körben elterjedt módszer a hőbomlás során lejátszódó fizikokémiai átalakulások meghatározására. Jelen tanulmány célja, hogy megvilágítsa, kezeletlen, és glükózamin-szulfáttal kezelt arthrosisban milyen komplex eltérések fejlődnek ki a normál mátrixösszetételhez képest mononátrium-jodoacetát indukálta patkány térdízületi arthrosis modellben. Az arthrosist mononátrium-jodoacetát intraarticularis befecskendezésével hoztuk létre. A glükózamin-szulfát vízben feloldva, per os került beadásra az állatoknak két héttel a mononátrium-jodoacetát kezelést követően. A kontrollcsoport ugyanolyan mennyiségű desztillált vizet kapott. A minta eltávolításához az állatokat elaltattuk, majd 2 mm átmérőjű mintát vettünk az egészséges és a beteg porcfelszínekből. A minták termikus tulajdonságait differenciális pásztázó kalorimetriás módszerrel határoztuk meg. A hőmérséklet növekedésével egyidejűleg minden esetben endotermikus reakciót észleltünk. A hőmérséklet változása által okozott entalpiaváltozás szignifikánsan különbözött (p<0.0001) a normális és a patológiás csoport között. A glükózamin-szulfáttal kezelt mononátrium-jodoacetáttal oltott patkányok szignifikánsan nagyobb entalpia növekedést mutattak, mint az ugyancsak arthrotikus, de glükózamin-szulfáttal nem kezelt állatok. Az arthrosis előrehaladását kísérő megváltozott anyagcsere jellemzése a jövőben új, strukturális károsodást megelőző gyógymódok kifejlesztéséhez vezethet.