A Zenker-diverticulum a hypopharynx-nyelőcső határon létrejövő pulziós diverticulum. Kialakulásának hátterében a megemelkedett endoluminális nyomás, a nyelőcsőbemenet záróizomzatának diszfunkciója, valamint hátsó garatfali gyengeség feltételezhető. A fenti tényezők eredményeképpen egy, a nyelőcsőtől ún. közös septummal elválasztott nyálkahártya kiboltosulás keletkezik a hátsó garatfal mögött. Az anamnézisen felül (dysphagia, emésztetlen étel-ital regurgitációja, halithosis) a definitív diagnózist a bárium kontrasztanyaggal végzett nyeletéses röntgenvizsgálat szolgáltatja. Kezelésében sokáig a külső feltárásból végzett diverticulectomia számított egyeduralkodónak. A nyitott műtétekhez társuló magas szövődmény ráta, a minimál invazivitás iránti igény és a dinamikusan fejlődő endoszkópos eszközpark hívta életre a transzorális diverticulotomiát, amely a Zenker-diverticulumok legelterjedtebb műtéti megoldásává vált. A transzorális diverticulotomiák két fő változata ismert, attól függően, hogy a diverticulum oesophagusba történő marsupialisatioja CO, lézer vagy egy speciális endoszkópos varrógép alkalmazásával történik. A szerzők a PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán szerzett kezdeti tapasztalataik bemutatásán keresztül részletezik a varrógép-asszisztált transzorális diverticulotomia műtéti technikáját, annak előnyeit, hátrányait, nem megfeledkezve a CO, lézerrel asszisztált technikával való összehasonlításról sem.