A szerzők hazánkban elsőként ismertetik az endorektális MR vizsgálat szerepét a prosztata karcinóma diagnosztikájában saját tapasztalataik alapján. A módszert 2004 közepétől kezdve, azóta folyamatosan rutinszerűen alkalmazzák a biopsziával igazolt prosztatarák helyi stádiumának megítélésére. 373 szövettanilag igazolt prosztatadaganatos betegnél történt endorektális MR vizsgálat, ebből 309 esetben végeztek radikális prosztatektómiát. A szerzők retrospectíve azt vizsgálták, hogy az operált betegek endorektális MR vizsgálata alapján jelzett lokális klinikai tumor stádium hogyan korrelál a végleges posztoperativ szövettani vizsgálat alapján meghatározott patológiai stádiummal. Az eredményekből következtettek a vizsgálat megbízhatóságára. A radiológiai és kórszövettani lelet 90%-ban egyezett. A módszer extraprosztatikus terjedésére vonatkozó szenzitivitás 70%, a specificitás 90%. Ez a nemzetközi irodalommal összevetve jó eredménynek számít. Az eljárás megfelelően szolgálja azt a célt, hogy csak T2 stádiumú betegek kerüljenek műtétre, hogy az kuratív is legyen. A szerzők UH, CT, konvencionális MR vizsgálat helyett az endorektális MR-t ajánlják operábilisnak tartott prosztatarák staging meghatározásában. Kitérnek még a módszer érzékenységére recidívák detektálásában, de specifikus jelek hiányában tumorkeresésben és palliatív terápiát követően a tumor reziduum meghatározásában a módszert nem tartják megfelelően alkalmasnak.