A szerző először tömören vázolja a szelénnel kapcsolatos antioxidáns hatásokat, majd részletesen kitér a magyarországi szelénellátottsággal foglalkozó irodalomra, és összefoglal néhány lényeges nemzetközi adatot is. Magyarországon a talajrendszerek szelénben szegények, és ez részben tükröződik a növények szeléntartalmában is. Magyarországon az 1980-as évek óta általános gyakorlat a legtöbb haszonállat szelénpótlása a szelénhiánnyal kapcsolatba hozható betegségek megelőzése céljából. A magyar élelmiszerek szeléntartalmáról csak kevés adat áll rendelkezésre, ezért a közleményben az Európai Unióban forgalmazott élelmiszerek szeléntartalma kerül elsősorban bemutatásra. A humán szelénellátottságról szintén kevés reprezentatív adat jelent meg, és az eredmények nagymértékben függenek az alkalmazott analitikai módszertől. Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarországon marginális szelénhiány valószínűsíthető, amely számos kórkép kialakulásában szerepet játszhat és azok kezelését is megnehezítheti.