Magyarország a világ egyik leggazdagabb országa ásvány-, gyógyvizekben és gyógyiszapoknak, melyeket már évszázadok óta széleskörűen alkalmazunk különböző célokkal. Manapság a balneológiai kezelések két főcéllal történnek, egyrészt a már kialakult elváltozások, betegségek gyógyítása, másrészt a betegségek kialakulásának a megelőzése a célunk. Annak ellenére, hogy ilyen régóta használjuk e gyógyvíz, gyógyiszap kezelési formákat, tulajdonképpen nem ismerjük a hatásmechanizmust, nem tudjuk milyen úton és hogy hatnak a vizekben, iszapokban előforduló komponensek, sőt azzal sem vagyunk tisztában, hogy mely összetevőknek van szerepe a különböző hatások kialakításában. Jelen dolgozatunk célja, olyan anyagok vizsgálata, melyek nemcsak pozitívan befolyásolhatják a szervezet működését, hanem esetleg toxikus hatással is bírhatnak. Munkánk során egy ökotoxikológiai (Eisenia teszt) és egy genotoxikológiai teszttel (üstökös gélelektroforézis) vizsgáltunk két gyakran használt hazai gyógyiszapot, a hévízi és a kolopi iszapot. Mindkét teszt esetében kaptunk jelentős eltéréseket a negatív kontrollhoz képest, amelyek alapján kijelenthetjük, hogy mindkét peloid tartalmaz bioaktív anyagokat, amelyek akár toxikus hatással is bírhatnak.