A stroke hazánkban népbetegség - évente kb. 45 000 kórházi felvétel történik akut agyi vérkeringési zavar miatt. Az esetek kb. 80%-a iszkémiás, 20%-a vérzéses stroke. Trombolízist jelenleg Magyarországon az iszkémiás stroke eseteknek csak 3%-ában végeznek. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a betegek vagy a környezetükben lévők nem ismerik fel a stroke tüneteit, vagy pedig nem tudják, hogy ilyenkor csak az azonnali sürgős mentőhívás esetén van remény arra, hogy a beteg a terápiás alkalmazhatósági időn ("időablak") belül stroke centrumba kerüljön. Társadalmi szinten a stroke morbiditását és mortalitását leginkább a megelőző kezelés hatékonyságának növelésével lehet csökkenteni, ami elsősorban háziorvosi feladat. A stroke leggyakoribb kockázati betegsége a magas vérnyomás. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb stroke kockázatot jelent számára a hipertónia. Hipertóniásokban 10 Hgmm-es szisztolés vagy 5 Hgmm-es diasztolés vérnyomáscsökkentés a stroke kockázatát kb. 35%-kal csökkenti. A szisztolés és diasztolés vérnyomás csökkentése egyrészt hatékonyabb a stroke, mint a koszorúér-események megelőzésére, másrészt minél fiatalabb egyénekről van szó, annál hatékonyabb az elsődleges megelőzés. Az elsődleges és a másodlagos prevenció során is arányos a hatékonyság a vérnyomáscsökkentés mértékével. A másodlagos prevenciós vizsgálatokban a kezelések átlagosan 25%-kal mérsékelték a stroke ismétlődésének kockázatát. Akut iszkémiás stroke-ban a vérnyomást kórházi körülmények között se csökkentsük, ha az nincs 220/120 Hgmm fölött. Agyi állományvérzésben a célvérnyomás-érték 160/90 Hgmm körüli. A háziorvosi gyakorlatban stroke esetén azonnali mentőszállítást kérjünk, és ne adjunk vérnyomáscsökkentő gyógyszert. A jó szándékkal megkísérelt vérnyomáscsökkentés ugyanis a kórházba érkezésig az agyvérzett beteg sorsát lényegesen nem befolyásolja, az iszkémiás stroke-ban szenvedő beteg állapotát viszont jelentősen ronthatja.