A glükóz vizeletbe történő kiválasztódását (glycosuria) korábban kizárólag a diabétesz egyik kedvezőtlen velejárójának tekintették, azonban e jelenség egy új terápiás stratégia ígéretét hordozza. A glycosuria a kalóriaveszteség következtében testtömegcsökkenéssel jár, amely az inzulinérzékenység legalább részleges javulását eredményezheti. A dapagliflozin azáltal, hogy az inzulin hatásától és szekréciójától független módon hat, alkalmas lehet az optimális glykaemiás kontroll két kulcsfontosságú akadályának, a hypoglykaemiának és a testtömeg-növekedésnek az elhárítására vagy minimalizálására.