A protonpumpagátlók alkalmazása elterjedt a gyomorsav okozta megbetegedések kezelésében, mivel ezek a szerek meglehetősen hatékonyak és biztonságosan alkalmazhatóak. Alkalmazásuk viszont az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára nőtt, ami egyértelműen nincs arányban a savval összefüggő kórképek növekedésével. Ez különösképpen azért is aggályos, mert a legtöbb gyógyszernek - csakúgy, mint ezeknek a szereknek is - vannak mellékhatásaik. Az utóbbi években több tanulmány is megjelent, melyekben a hosszú távú protonpumpagátló kezelés és a csonttörések gyakoriságának növekedése közötti összefüggést vizsgálták. A tanulmányok többségében kimutatták, hogy a hosszú távú protonpumpagátló kezelés kismértékben növeli a csonttörések kockázatát. A gyakoribb törések hátterében álló mechanizmusok nem tisztázottak kellőképpen, azonban valószínűleg a terápia hatására kialakuló krónikus hypoaciditas játszik benne szerepet, mely befolyásolja a kalcium és a B12-vitamin felszívódását, illetve közvetetten befolyásolja a csontrendszert is, csökkentve a csontsűrűséget. A rendelkezésre álló adatok alapján mindenképpen ajánlott az óvatosság protonpumpagátló kezelés indítása esetén olyan betegek körében, akiknél fokozott az osteoporosis kialakulásának kockázata.