Bevezetés: Az intermittáló pyeloureteralis obstrukció és következménye, az intermittáló hydronephrosis kórismézése nem egyszerű, mivel panaszmentes időszakban veseüregi tágulat nincs, és a rohamszerű hasi-vesetáji fájdalmak idején azonnali kivizsgálásra legtöbbször nincs mód. A betegek többségét sokáig téves diagnózissal kezelik, ez a késlekedés a vese elvesztéséhez vezethet. Célkitűzés: A Fővárosi Heim Pál Gyermekkórház Urológiai Sebészeti Osztályán a kórkép gyakoriságának és klinikai jellemzőinek elemzése. Betegek és módszer: A szerzők áttekintették 2008 és 2012 között pyeloureteralis obstrukció miatt operált betegekben a kórkép előfordulását, a kórlefolyás jellegzetességeit. Eredmények: 76 gyermeket operáltak pyeloureteralis obstrukció, közülük 10 gyermeket (hét fiú, három leány) intermittáló hydronephrosis miatt. A panaszok kezdetétől a diagnózis felállításáig átlagosan két év négy hónap telt el. A 10 gyermek közül hét gyermekben szervmegtartó műtét, háromnál nephrectomia történt. Következtetések: Az intermittáló hydronephrosis nem elhanyagolható arányban fordul elő a hydronephrosis miatt operált gyermekekben. A kórismézés késlekedése betegeink mintegy egyharmadában a vese elvesztésével járt, ezért is kell felhívni a gyermekkori hasi fájdalmak kivizsgálásával foglalkozó szakemberek figyelmét e kórképre. Visszatérő, ismeretlen eredetű hasi fájdalmak esetén akkor is gyanakodni kell veseeredetre, ha a korábbi ultrahang ép húgyszerveket mutatott.