A rosszindulatú vesedaganatok száma jelentősen emelkedik, s hazánkban is komoly problémát jelent.A daganat felfedezésében és kiterjedésének meghatározásában a nem invazív ultrahangvizsgálat (UH), a többszeletes komputertomográf (MDCT) és a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) hatalmas változást hozott. Ennek köszönhetően elkülöníthetjük a sebészi és nem sebészi elváltozásokat. A szerző részletesen taglalja azokat a radiológiai jeleket, amelyek a dignitás eldöntésében és a folyamat kiterjedésének meghatározásában jelentősek. Rámutat, hogy a jelenlegi radiológiai módszerek hogyan segítik a műtéti tervezést és kivitelezést, hangsúlyozva a szervmegtartás jelentőségét.