A klinikusok számára tapasztalatból ismert az a nagy study-k által is alátámasztott, és egyáltalán nem meglepő tény, hogy a női szív kardiológiai szempontból is sok tekintetben különbözik a férfiakétól. Ilyen különbségek például, hogy nőknél gyakoribb tünet a tachycardia, a hosszú QT, később jelentkezik a szívinfarktus, több a tüdőembólia és a szívelégtelenség, de például azonos korú férfiakkal összehasonlítva ritkább a pitvarfibrilláció. A női szív EKG-ja is különbözhet a férfiakétól: sokkal gyakrabban láthatók olyan repolarizációs eltérések, amelyek valamilyen fokú krónikus iszkémiának megfelelnek. Az is gyakran tapasztalható, hogy az ilyen esetekben elvégzett terheléses EKG-vizsgálat során ezek a repolarizációs eltérések fokozódnak, akár szignifikáns mértékűvé is válhatnak. A terheléses szívizom-szcintigráfia ugyancsak gyakrabban jelez perfúziós defektust. Mindezen eltérések ellenére gyakran fordul elő, hogy az elvégzett koronarográfia nem mutat szignifikáns koszorúér-eltérést. Ennek az lehet az oka, hogy ilyenkor a panaszok, tünetek, és a nem formálisan "női EKG"-nak nevezett repolarizációs zavarok hátterében a szívizom egyéb eredetű iszkémiája, elsősorban mikrocirkulációs zavar áll, mely nőkben igazoltan gyakoribb.